Holnap péntek és nagyon várom már. Mikor ma reggel felkeltem a fürdőbe indultam. Felöltöztem tettem egy kis sminket majd vidáman mentem le a lépcsőn. Anya csinált palacsintát, ettem egy kicsit majd vígan ugráltam tovább.
-Miért vagy ma ilyen boldog?-kérdezte anya mosolyogva.
-Ja, nem tudom.-mosolyodtam el sejtelmesen.
-Nincs véletlen ennek köze ahhoz, hogy holnap mész Derekkel moziba?-kuncogott.
-Talán.-mosolyodtam el óvatosan.-Na de mentem, sziaa anya.-adtam neki két puszit.
-Szia.-nevetett és adott ő is két puszit.
Mikor kimentem Derek ott állt mint mindig a kocsijának dőlve lazán. Odasétáltam hozzá és adtam neki egy puszit. Kinyitotta nekem az ajtót és beszálltam majd ő is. Az út a suliig elég jókedvűen telt. Sokat nevettünk, zenét hallgattunk és hülyéskedtünk. Nagyon jól érzem magam ezzel fiúval, nem olyan mint az előző barátaim. Velük nem tudtam ennyire felszabadult lenni. Gondolatmenetemet az zavarta meg, hogy megállt alattunk a motor. Kiszálltunk a kocsiból és együtt mentünk be a suliba. Félig együtt mentünk de utána el kellett, hogy váljunk én mentem a tizenötösbe ő pedig az öltözőbe. Nagyon unalmas volt ez a nap a suliba. Mint mindig. 6. óra után boldogan ültem be ismét Derek kocsijába. Mikor kiszálltunk a kocsiból láttuk, ahogy Jessica megint ott toporog Derekék háza előtt.
-Mit keresel már megint itt?-kérdezte idegesen Derek.
-Hozzád jöttem.-mondta nyávogva.-Ez ki?
-A szomszédom.-mondta Derek megállva mellettem.
-Aha.-mért végig.-Beszélhetnénk?
-Nem, már elmondtam azt amit akartam.-feszült meg mellettem Derek.
-De én akkor se fogadom el.-nyávogott tovább.
-Nagyon szánalmas vagy ugye tudod? Én soha az életbe nem könyörögnék egy fiúnak se, hogy fogadjon vissza.-mondtam ki hirtelen a véleményem de meg is bántam.
-Már megbocsáss, mit mondtál?-nézett rám totál vörös fejjel Jessica.
-Jól hallottad.-mondtam teljesen komolyan, ránéztem Derekre aki csak mosolygott.
-És te ezen nevetsz?-nézett a mellettem álló fiúra.-Hát gratulálok, megérdemlitek egymást. De nem értem Derek, hogy utána, hogy állhatsz össze egy ilyennel.-ezzel a lendülettel meg is fordult és elviharzott.
-Ne is törődj vele.-fordult felém Derek, de láttam rajta az idegességet.
-Én nem is, de látom rajtad, hogy te ideges vagy.-fogtam meg a kezét.-Gyere.
Kivettem a kezéből a kocsikulcsot és beültem a vezetői ülésre ő pedig az anyósülésre. Beindítottam a kocsit és a gázra tapostam.
-Hova megyünk?-kérdezte Derek.
-Majd meglátod.-mosolyogtam.
Olyan 20 percig mehettünk mikor megálltam és kiszálltam. Ő is kiszállt utánam és követett. Egy tóhoz mentem, volt egy pad pont a tóval szembe. Mindig idejövök mikor ideges vagyok vagy valami bánt. Leültem és ő pedig leült mellém.
-Mindig idejövök ha ideges vagyok vagy valami bánt.-mondtam a tavat nézve.
-Tiszta szép.-mondta ő is a tavat nézve.-Miért hoztál ide?
-Láttam, hogy ideges vagy és gondoltam ez téged is lenyugtat.-mosolyogtam.
-Ez kedves tőled.-csókolt meg.
Percekig csak élveztük a csókot majd elváltunk, nagyon sokáig itt voltunk. Már a naplementét néztük úgy, hogy a fejem a vállára van hajtva ő pedig átkarol. Tök cuki meg romantikus lett volna ha járnánk, de nem járunk. Miután lement a nap elindultunk vissza a kocsihoz. Most már ő ült a vezetői ülésre én pedig az anyósülésre. Még nem indult el, rám nézett én pedig rá. Szinte gondolkozás nélkül csókoltuk meg egymást.
-Már láttalak bugyiba nem értem most miért szégyenlősködsz.-nevetett.
-De akkor távolabb voltál nem pedig itt a szobámba.-érveltem.
-Csak pár méter.-kacsintott és felemelt az ölébe.
Az ágyig ment és lefektetett majd fölém hajolt.
Megint olyan helyzetbe kerültünk, amibe nem akartam még. Fordítottam a helyzetünkön megcsókoltam és leszálltam róla. Odafeküdtem mellé ő pedig átölelt és elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése