15. rész

Sziasztok!:) Remélem a felvételizők ügyesek voltak tegnap, és ment nekik.:) Itt az új rész:)

Este rám írt facebookon Derek.
Derek: Szóval..
Én: Hagyjuk.
Derek: Ne ne hagyjuk :DDD szóval minek is kellett az neked?
Én: Mondom hagyjuk.
Derek: Lol ne már :DD
Én: Mert nem lehet nálam?
Derek: De, de kinek?:$ Csak nem nekem?
Én: Hülye :DDD
Derek: Szóval nekem:$
Jó erre inkább nem válaszoltam. Mentem aludni inkább.

Reggel mikor felkeltem lementem reggelizni. Még tegnap előtt megbeszéltük, hogy ma este átmegyek Derekhez filmezni. De semmi kedvem most, vagyis van kedvem. Csak tudom, hogy felfogja hozni a témát. Ahjjj...túl kell éljem az estét. Déltuán elmentem Sarahval a plázába vásárolgatni. 6 körül értünk haza. Megvacsoráztunk én pedig fél nyolcra mentem Derekhez. Köszöntem az anyukájának és már indultam is fel a szobájába. Mielőtt benyitottam volna sóhajtottam egyet. Mikor beléptem ő az ágyon ült nekem háttal.
-Hello.-köszöntem.
-Szia.-nézett hátra mosolyogva.
Letettem a táskám a fotelbe és odamentem megnézni milyen filmek vannak neki letöltve. Végül a Szerencsecsillagot néztük meg. Azt a filmet is imádom. Eddig nem hozta fel a témát. Remélem nem is fogja. Mikor vége lett a filmnek negyed 10 volt. Már csak azt veszem észre, hogy Derek ölében ülök és csókolózunk. Annyira szeretem mikor megcsókol, teljesen elveszek. Úgy érzem nincs senki a világon csak mi ketten. Mind a ketten térdeltünk az ágyon és épp Derek pólóját veszem le. Kezemet végighúztam a mellkasától egészen a nadrágjáig, megfogtam az övénél és magamra húztam. Percekig csak csókolóztunk, ő simogatott. Teljesen odavoltam. Már rajtam se volt rajtam a felsőm csak a melltartóm.
-Istenem.-sóhajtottam fel.-Nem értem miért akartam eddig várni.
Derek megcsókolt és rám nézett.
-Amíg visszavesszük a felsőnket, addig eszedbe jut.-mondta halkan.
Leszállt rólam és a kezembe adta a felsőm majd felvette a sajátját. Jézusom, képes lettem volna odaadni magam neki? Úgy, hogy nem is járunk. Még jó, hogy volt annyi esze neki, hogy leállítson. A múltkor is leállt és most is. Más fiú már rég kihasználta volna azt, hogy így elgyengültem. Felvettem a felsőm ő pedig odajött és megcsókolt.
-Köszi, hogy leállítottál.-mondtam.
-Hidd el nehéz volt.-mosolygott, én meg csak elnevettem kicsit magam.
Fél óra múlva csörögtem anyának, hogy itt aludhatok-e. Simán megengedte, mivel Jennával nagyon jóba vannak. Nem hoztam pizsit, ezért Derek adott egy pólót. Olyan 11 körül aludtunk el.

Reggel olyan 10 körül mentem haza. Sarah ott ült a konyhába és a reggeli kávéját iszogatta.
-Na mi volt?-mosolygott rám sunyin.
-Mi lett volna?-értetlenkedtem.
-Ne csináld már. Lefeküdtetek?-kérdezett rá.
-Majdnem.-sóhajtottam fel.
-Hogy-hogy csak majdnem?
-Leállított.-mondtam.-Vagy a fejembe látott vagy nem tudom.
-Leállított?-kerekedett ki a szeme.-Basszus, ott aludtál nála és leállított? Ezt a fiút nehogy elveszítsd. Ez szeret.
-Micsoda?-kérdeztem.-Nem hiszem.
-Gondolkozz el rajta.-kacsintott majd felment.
Derek szeretne? Mi? Tuti nem. Csak szórakozik velem tuti. Vagy nem? Túl sok a kérdés. Mondjuk a hotelbe is simán megtehette volna meg tegnap is, de nem tette. Melyik fiú csinálna ilyet? Nem tudom mit higgyek. Felmentem a szobámba és megtanultam holnapra. Derek ma egész nap tanult. Lassan Május és jön neki az érettségi. Jövőre ilyenkor én is az érettségi miatt fogok izgulni. Már most görcse rándul a gyomrom ha rágondolok. De már csak másfél hónap és nyár. Alig várom már.
Estefele láttam az erkélyről, hogy a velem szembelévő szobába Derek nagyon tanul. Innen is észrevettem, hogy nagyon feszült. Biztos a tanulás miatt.

*3 hét múlva*
Derek ma írja az érettségit, nagyon szurkolok neki. Az elmúlt hetekbe nagyon tanult.
Miután ezen a héten letudta az érettségit hétvégén megbeszéltük, hogy találkozunk szombaton. Pénteken olyan 6 után ért haza láttam. Mikor felért a szobájába ledőlt az ágyra és a plafont nézte. Hirtelen gondoltam egyet és leszaladtam a lépcsőn.
-Átmentem Derekhez.-kiabáltam.
-Rendben.-szólt vissza anya.
Mikor kopogtattam az anyukája nyitott ajtót. Megkérdezte, hogy hogy vagyok aztán engedett is tovább Derekhez. Mikor benyitottam a szobájába láttam, hogy elaludt. Olyan édes mikor alszik. Hirtelen ötlettől vezérelve adtam neki egy puszit a szájára. Kicsit megmozdult és aludt tovább. Ráültem a csípőjére, lehajoltam és megcsókoltam rendesen. Semmi... Belepusziltam a nyakába majd újra megcsókoltam. Még megijedtem, mert olyan gyorsasággal fordított maga alá.  Szinte egy másodperc volt.
-Már hiányoztál.-csókolt meg.
-Te is nekem.-mosolyogtam.
Annyira furcsa kapcsolatunk van. Csókolózunk, mindenhova kézen fogva járunk, ölelkezünk és stb. Mások simán azt hiszik, hogy együtt vagyunk de nem. Ha tudnák, hogy milyen a kapcsolatunk. Derek mellém feküdt én pedig a mellkasára tettem a fejem. Olyan 8 óra lehetett mikor lentről anya hangját hallottam (??). Derekkel lementünk és láttam, ahogy anyáék lent beszélgetnek. A két családból mindenki lent volt csak mi nem.
-Na végre lejöttetek. A nyaralást beszéljük éppen. Ugye már csak két hét és vége a sulinak.-kezdte Jenna.
-És úgy beszéltük meg, hogy suli után 2-3 nappal már indulunk is.-mosolygott anya.
-És hova megyünk?-kérdeztem.
-Brighton.-mondta Jenna.
-Tengerpart?-csillogott fel a szemem.
-Igen.-mosolygott anya.
-De jóóó.-örültem meg.

A következő hetekben már alig kellett tanulni. Dereknek is sikeres érettségije lett, aminek nagyon örültünk. Megkaptuk az évégi bizonyítványunkat is már. Ma van a szokásos évzáró. Debby itt van nálunk és együtt készülünk.
-Na de rég hallottam rólatok Chuckkal.-mosolyogtam.
-Ja hát öö nincs semmi.
-Debby nekem nem tudsz hazudni.-ültem le az ágyra.
-Lefeküdtünk.-sóhajtott fel.
-Ááá.-álltam fel és megöleltem.-Szóval együtt vagytok.
-Épp ez az.-ült le most ő az ágyra.-Nem mondta még ki. Szóval nem vagyunk együtt.
-De hisz ha lefeküdtetek..-kezdtem el.
-Én is azt hittem.
-Beszélj vele.-tanácsoltam neki.
-Nem beszélünk már 2 napja.-mondta.
-Ooo jajj.-szomorodtam el.
-De fel fogom hívni. Beszélni fogok vele. Nem érdekel velem nem bánhat így.-állt fel.
-Ez a beszéd.-mosolyogtam rá biztatóan.
Debby elővette a telefonját és hívta Chuckot.
-Ööö szia.-kezdte.-Beszélhetnénk valamikor négyszemközt?...Ma?...Rendben jó lesz....Oké szia.
-Naa?-kíváncsiskodtam.
-Ma találkozunk évzáró után. Jön értem este 7 körül.-mosolyodott el Deb.
-Az jó.-öleltem meg.